A tanulmányok alatti vizsgák részei, szabályai, követelményei.

A vizsgák típusai:

• kisérettségi vizsga
• osztályozóvizsga
• különbözeti vizsga
• pótlóvizsga
• javítóvizsga

A vizsgabizottságok létszáma és megbízása:

• a vizsgabizottság egy elnökből és két tagból áll,
• az iskolában szervezett vizsga esetén a vizsgabizottságnak elnökét és tagjait az igazgató nevezi ki,
• a független vizsgabizottságnak elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg.

A vizsgabizottság elnökének és tagjainak feladatai:

• az elnök felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért,
• a vizsga törvényes működéséért.

Az igazgató feladata

• a vizsga törvényes előkészítése,
• a zavartalan lebonyolítás feltételeinek biztosítása.

1. Kisérettségi vizsga

1.1. Kisérettségi vizsga matematikából
Matematikából 10. évfolyamon minden tanulónak írásbeli vizsgát kell tennie.

A vizsga célja:

• a gimnáziumi tananyag alapjainak számonkérésével az eddig megszerzett ismeretek rendszerezése,
• a tanulók szembesítése saját tudásukkal,
• vizsgázási rutin megszerzése, gyarapítása,
• a tanulók felismerhessék azt, hogy a tanulásba fektetett energia mennyit kamatozik, így a tanulási módszerük hatékonyságáról is kapnak visszajelzést,
• a fakultációválasztás elősegítése.

A vizsga időpontja:

• Minden év májusában, lehetőség szerint a rendes írásbeli vizsgák hetében.

A vizsga leírása:

• A matematika kisérettségi vizsga mind formai, mind tartalmi tekintetben a középszintű érettségi vizsga szabályzatához hasonlóan kerül megszervezésre.
• A tantárgyi követelmények az adott tanév szeptemberének közepéig nyilvánosságra kerülnek.
• A feladatok megoldásához szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológép és bármelyik négyjegyű függvénytáblázat használható, más elektronikus vagy írásos segédeszköz használata tilos!

Az írásbeli vizsga legfontosabb elemei a következők:

• Az írásbeli vizsga időtartama 90 perc. A vizsga két részből, egy 30 és egy 60 perces részből áll majd. A két rész között egy ötperces szünetet tartunk. Az első 30 perces részben nem lehet elhagyni a tantermet.
• A vizsga első részében 8 egyszerűbb, alapfogalmakra, definíciókra, illetve egyszerű összefüggésekre vonatkozó feladatot kell megoldani. Ezek összes pontértéke 14 pont. A 30 perc letelte után ezt a feladatlapot be kell majd adni.
• A második részben 4 feladatot kell megoldani, amely két részre lesz csoportosítva. Az első rész 2, egyenként 8 pontos feladatból áll majd, a második rész 3, egyenként 10 pontos feladatot tartalmaz, de ebből csak kettőt kell megoldani. Mindenki szabadon dönt arról, hogy melyik feladatot hagyja ki.

A vizsga értékelése:

• A vizsgán elérhető maximális pontszám: 14+16+20=50 pont.
• Érdemjegyek:
  • elégtelen 0%-24%
  • elégséges 25%-39%
  • közepes 40%-59%
  • jó 60%-79%
  • jeles 80%-100%

1.2. Kisérettségi vizsga magyar nyelv és irodalomból
Magyar nyelv és irodalomból a 11. évfolyamon minden tanulónak szóbeli vizsgát kell tennie.

A vizsga célja:

• vizsgázási rutin megszerzése, gyarapítása, hogy a diákok ne az érettségi szóbeli vizsgán kerüljenek először olyan szituációba, hogy tudásukról, ismereteikről szóban, összefüggően beszélve kell számot adniuk,
• a tanulók szembesítése saját tudásukkal,
• a tanulók gyakorolják a tételkidolgozást.

A vizsga időpontja:

• Minden év márciusában, az éves munkatervben rögzített időpontban.

A vizsga leírása, időtartama, összetevői:

• 20 tétel alapján kell a diákoknak számot adni tudásukról a 9-11.-es tananyagból: irodalomból 10-14, nyelvtanból 6-10 bontásban.
• A tételsort a szaktanár állítja össze az adott tanév októberének végéig, és ismerteti a diákokkal illetve a munkaközösség-vezetővel.
• A tételek összeállításakor a rendes érettségi vizsga anyaga, tervezett tételsora mindenképpen útmutató.
• A felelet középszinten 15, emelt szinten 20 perces.
• A felelő irodalomból önálló gondolatmenetet mutat be; nyelvtanból a feltett elméleti kérdésekre válaszol, majd elvégzi a gyakorlati feladatot.
• A diákok maguk jelentkeznek a megadott idősávokra, a kész beosztást a szaktanár és a munkaközösség-vezető hagyja jóvá.
• Az osztályokban aznap órát tartó tanárok tanórájuk ideje alatt részt vesznek a bizottság munkájában.

A vizsga értékelése:

• A diákok külön kapnak irodalom és nyelvtan jegyet.
• A vizsga eredménye a tanuló egész évi teljesítményét figyelembe véve egy 3. féléves osztályzattal egyenértékű.
• Az értékelésnél a képességeket, a szaktudást és az előadásmódot azonos súllyal vesszük figyelembe, ezzel is igazodva a majdani érettségi értékeléséhez.
• Ha a felelet valamelyik része elégtelen, abból a részből póttételt húz a tanuló, de az erre kapott értékelés pontszáma feleződik.
• Érdemjegyek:
  • elégtelen 0%-39%
  • elégséges 40%-54%
  • közepes 55%-69%
  • jó 70%-84%
  • jeles 85%-100%

2. Osztályozóvizsga

Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:

• felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
• engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
• a tanuló 30 óránál többet mulasztott igazolatlanul, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,
• a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

Az Újbudai József Attila Gimnázium minden tanévben két vizsgaidőszakot jelöl ki: október és április hónapban. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor tájékoztatjuk. A jelentkezés írásban történik az iskola munkatervében megjelölt időpontig. A jelentkezési lapot a tanuló és szülője is aláírja, tudomásul véve ezzel, hogy az osztályozóvizsga során szerzett osztályzat – minőségétől függetlenül – az adott évfolyam félévi illetve év végi osztályzatának felel meg.

Vizsgakövetelmény tantárgyanként:
Magyar Nyelv
Magyar Irodalom
Történelem
Matematika
Biológia
Fizika 9.
Fizika 10.
Fizika 11.
Földrajz
Etika
Testnevelés
Művészettörténet
Rajz és vizuális kultúra 9.
Rajz és vizuális kultúra 10.
Angol nyelv
Francia nyelv
Német nyelv
Spanyol nyelv
Informatika

3. Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát tehet a tanuló iskolánkban, amennyiben átvétele ezt indokolja. A vizsga az iskolák közötti illetve az iskolán belüli átjárhatóságot hivatott szolgálni. Körülményeire az osztályozóvizsga szabályai az iránymutatók.

4. Pótlóvizsga

Pótlóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

5. Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha:

• a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
• engaz osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet.

Az előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók részvétele a tanítási órákon:

Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a 11. vagy 12. évfolyam május–júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre idegen nyelvekből és informatikából kerülhet sor.

Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola magasabb évfolyamán, vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása alól mentesül, hiszen az adott tantárgyból az iskola Pedagógiai programjában előírt követelményeknek eleget tett. Ha a diák a sikeres (tehát legalább elégséges) előrehozott érettségi vizsga ellenére szeretne részt venni az adott tantárgyból a tanítási órákon, erre az érintett szaktanárral történt egyeztetés után lehetősége van abban az esetben, ha tevékenységével, magatartásával nem zavarja az óra megtartását, nem gátolja a többi diák előrehaladását.

Felvételi Portál